Gyöngy az örök klasszikus: hogyan állapítsd meg, hogy valódi-e?

Általában fehér-törtfehér, közel szabályos, mintegy 2,5-10 mm közötti átmérőjű, többnyire kerek ékesség fülben, gyűrűn, nyakban. Egy különleges drágakő. Látványa alapján rögtön be tudjuk azonosítani, de azon kívül, hogy létezik belőle “igaz-” és “termés-”, valamint, hogy nem olcsó csecsebecse, sajnos sok mást nem tudnunk róla. Kapható még egyáltalán igazgyöngy a piacon? El tudnánk dönteni, hogy megéri-e az árát a kínált portéka vagy sem? Felszínre hozzuk a kagylók titkait! Tárjuk fel őket!

A gyöngykagylók titka

A gyöngy egy biogén féldrágakő, melyet bizonyos kagylók (tengeri gyöngykagylók, osztriga, kékkagyló, sonkakagyló, Pictada, folyami gyöngykagyló) állítanak elő hámszövetük segítségével. Ez a szövet felelős a kagylóhéjak kiválasztásáért. A gyöngykészítés receptúrája szerint kalcium-karbonátra, aragonitra, kalcitra, egy szerves vegyületre, a konkinre, valamint egy idegen behatoló szervezetre (parazita, plankton) van szüksége a tengeri puhatestű élőlénynek a “drágasága” elkészítéséhez.

Igaz-, tenyésztett-, hamis vagy imitáció?

Első látásra nehéz eldönteni még a szakembereknek is! Ahogy a technika fejlődik, mind a tenyésztett gyöngyök, mind a gyöngyimtációk egyre hitelesebbek. Az átláthatóság kedvéért tegyük helyére a fogalmakat!

Igazgyöngy

A természet alkotása, emberi beavatkozás nélkül. A gyöngyöt már ókori őseink is előszeretettel viselték magukon gyöngysorként, alkalmazták díszítésre, a hatalom, gazdagság jelképeként. Akkoriban még csak ez az egy formája létezett a világon. Felkutatása külön szakmává alakult: gyöngyhalászok-generációk sokasága merült alá az évezredek alatt oxigénpalack nélkül, hogy a gyakran akár 20 méter mélységben lévő gyöngykagylókat, osztrigákat vagy speciális tengeri csigákat a felszínre hozzák a kincs reményében. A gyöngy kialakulása hosszadalmas folyamat, s nem is alakul ki minden kagylóban. Így ez a szakma nem jelentett egy biztos jövedelemforrást.

1916-ra, amikor Mikimoto szabadalmaztatta a gyöngytenyésztést, a mohó gyöngyvadászat jelentősen meggyérítette a gyöngykagylóállományt. Ezért ma szinte csak tenyésztett gyöngyöket lehet forgalmazni, hiszen az igazgyöngy halászata erősen korlátozott. Ennek tudatában induljunk gyöngyöt vásárolni! S amikor egy “kihagyhatatlan akció” alkalmával szeretnének nekünk “igazgyöngyöt” értékesíteni, kezdjünk el bátran kételkedni abban, hogy egyáltalán tenyésztett gyöngyről lehet-e szó, vagy csupán egy finoman megalkotott gyöngyimitációról!

Ha mégis igazgyönggyel szeretnénk találkozni, olyan országoknál kell érdeklődni, mint Bahrain, Basrán, néhány Kelet-Afrikai és Dél-Amerikai ország. Ezeken kívül aukciókon lehet szerencsénk hozzá.

Tenyésztett gyöngy

Ez a gyöngytípus sem ördögtől való! Ugyanúgy a természet alkotása, csupán egy kis emberi rásegítéssel, melynek módszerén már az ókori indiaiak is dolgoztak, de jelentősebb siker hiányában felfüggesztették annak kutatását. Az első, gyakorlatban is alkalmazható eljárást, a közhiedelemmel ellentétben, nem Mikimoto, hanem William Saville-Kent fejlesztette ki a 19. század végén. A módszer véglegesítése és szabadalmaztatása előtt azonban elhunyt, s a feljegyzések, több kézen keresztül jutottak el végül Mikimotoig, akinek a nevéhez köti a világ a gyöngytenyésztés kifejlesztését. A tenyésztett gyöngyöket két csoportra érdemes osztani, hogy megtudjuk az egyes gyöngyváltozatok keletkezésének hátterét.

Szerencsés esetben olyan gyöngyöt kapunk a tenyésztés során, ami kívánalmunknak megfelelő. Az ilyen gyöngyöket nevezik kezeletlen, tenyésztett gyöngyöknek. Ezekkel már nincs sok dolga a szakembereknek.

Ellenben a kisebb szépséghibával rendelkezőkkel, amelyeknek vagy a színe, felületi fényessége vagy formája szorul kezelésre. Ők alkotják a kezelt, tenyésztett gyöngyök csoportját. Elméletileg, mivel alacsonyabb minőségű gyöngyök feljavított változatairól van szó, jutányosabb áron illenék értékesíteni őket. Ez azonban nem mindig sikerül a kereskedőknek, mint ahogy a kezelés minőségének megjelölése is gyakran elmarad.

Gyöngyimitáció

Ha nem is igazgyöngy, de jól mutatnak! És nem utolsó sorban: elérhető áron kaphatóak! Ide azokat az ékességeket sorolják, amik kinézete gyöngyszerű, de eredete, alapanyaga alapján nem sorolhatóak be a fenti kategóriákba. Változatos anyagokból készülhetnek (kagyló, kő, üveg), valamint a felületük bevonása is többféleképpen, akár halpikkelyből készült folyadékkal is történhet. Ilyenek a Tekla- és Majorca-gyöngyök. A Tekla-gyöngyöket Coco Chanel hozta divatba kétsoros Tekla-gyöngy nyakláncával.

Lássuk meg a gyöngyöt, ne csak nézzük!

Minden piacon szereplő portékának megvannak a maga fokmérői. A gyöngy esetén ezek a:

  • Luster
  • Felület simasága
  • Szín-orient
  • Forma
  • Méret
  • Gyöngyházréteg vastagsága

Luster és gyöngyház-vastagság

Az első és utolsó tulajdonság erősen összefügg egymással. Minél vastagabb a gyöngyházréteg, annál nagyobb a gyöngy lustere. A luster az a selymes fény, mellyel visszaverődik a gyöngyről a ráeső napsugár. Míg a gyöngyimitáció csillog, addig a tenyésztett vagy igazgyöngy lágyan, finom eleganciával,  a fényt gyöngyházrétegenként megtörve sugározza vissza a ráeső fényt. Igazán értékes gyöngy vásárlásánál keressük ezt a belülről, a rétegek mélyéről fakadó sugárzást!

Felület simasága

A gyöngyöt felületének simasága, egyenletlensége alapján is érdemes jellemezni. Vagyis, hogy mennyi és milyen minőségű a felszínen előforduló dudor, karcolás, bemélyedés, repedés.

Szín

A gyöngy színe és piaci értéke között nem lehet egyértelmű összefüggést vonni, mivel gyakran a divat határozza meg, melyik a legszebb szín, amiben egy gyöngy pompázhat.  A gyöngy színének összetettségéről azonban érdemes pár mondatot ejteni!

Alapszín vagy testszín: ez a domináló szín. Ennek minősége függ a kagyló fajtájától, a tenyésztés körülményeitől, de utókezeléssel tetszőlegesen módosítható. Másodlagos színnel nem rendelkezik akármelyik gyöngy! Általában a Tahiti,  Kashumi (japán) és Amerikai gyöngyök ragyognak vele. Orient, vagyis a szívárványosság tulajdonsága. A gyöngyház, rétegezettsége miatt,  különleges módon, a szivárvány színeit veri vissza a ráeső fényből. Ez kifejezetten különleges, így nem mindegyik gyöngy ragyog ezzel a tulajdonsággal.

Forma

Szintén kritikus tulajdonsága a gyöngynek. A nukleuszos tenyésztési technika kifejlesztéséig a szerencsétől függött, hogy sikerül-e kerek vagy közel kerek gyöngyöt találni vagy tenyészteni. A nukleuszos tenyésztés során többnyire kerek gyöngy kerül ki a kagylóhéjak közül. Minél vékonyabb a gyöngyházréteg, annál kerekebb a forma. Amint vastagszik ez a réteg, a kerek forma is torzulni kezd.

Kereknek akkor mondható a gyöngy, ha átmérőbeli eltérése kisebb, mint 2%. Félkereknek, ha az átmérők különbségének aránya 2-5% közé esik. Félbarokk egy gyöngy, ha van forgástengelye, de az átmérők eltérése meghaladja a 10%-ot. Barokk gyöngyről pedig akkor beszélünk, ha forgástengelye sincs adott gyöngynek.

Minőségmeghatározás

Egységes gyöngy-minősítőrendszert eddig nem sikerült kidolgozni.  A leggyakrabban a “AAA”-rendszert alkalmazzák, ahol a “AAA” a legjobb, míg “A” a legalacsonyabb minőséget jelöli. Illetve a G.I.A. (Gemological Institute of America) által felállított ABCD-skálát, ahol az “A” éppen a legjobb minőségnek felel meg. Ezért figyelni kell, hogy melyik rendszer szerint lett osztályozva az adott gyöngy.

A gyöngy méltán vált az egyik legdrágább drágakővé; ritka szépség ma is, amikor tenyészteni is lehet. Alaposabban megismekedve vele, beláthatjuk, hogy megkülönböztetni igaz- és termésgyöngyöt, még szakemberek számára sem egyszerű feladat! Azonban megismerkedve a fenti  fogalmakkal, tulajdonságokkal, bízzunk benne, hogy egyszerűbb és átláthatóbb lesz  a választás!